Az átalányadózás olyan adózási mód egyéni vállalkozóknak, amelyben nem a tényleges költségeidet vonod le a bevételedből, hanem a törvény által meghatározott költséghányadot: 2026-ban a legtöbb tevékenységnél 45%-ot, egyes felsorolt tevékenységeknél 80%-ot, kiskereskedelemnél 90%-ot. A maradék az átalányban megállapított jövedelem, amelynek 2026-ban 1 936 800 forintig terjedő része adómentes, a fölötte lévő részre pedig 15% személyi jövedelemadót fizetsz. Az átalányadózás 2026-ban 38 736 000 forint éves bevételig alkalmazható (kiskereskedelemnél 193 680 000 forintig). Jellemzően annak éri meg, akinek a tényleges költségei alacsonyabbak, mint a számára levonható költséghányad.
Az alábbiakban a 2026-os szabályokat a NAV hivatalos tájékoztatói alapján foglaljuk össze, számpéldákkal.
Az átalányadó 2026 legfontosabb számai
| Mi? | 2026-os érték |
|---|---|
| Havi minimálbér | 322 800 Ft |
| Havi garantált bérminimum | 373 200 Ft |
| Bevételi értékhatár (általános) | 38 736 000 Ft (az éves minimálbér tízszerese) |
| Bevételi értékhatár (kiskereskedelem) | 193 680 000 Ft (az éves minimálbér ötvenszerese) |
| Költséghányad | 45% / 80% / 90% (tevékenységtől függően) |
| Adómentes jövedelemrész | 1 936 800 Ft (az éves minimálbér fele) |
| Személyi jövedelemadó | 15% |
| Társadalombiztosítási járulék | 18,5% |
| Szociális hozzájárulási adó | 13% |
Források: NAV 100. számú információs füzet (2026. 02. 20.), NAV 3. számú információs füzet (2026. 08. 31.).
Mi változott 2026-ban?
A legfontosabb változás, hogy a legalacsonyabb költséghányad 40%-ról 45%-ra emelkedett 2026. január 1-jétől. A NAV közlése szerint 2027-től ez tovább nő, 50%-ra (NAV: Kedvező változások az átalányadózásban, 2026. 01. 09.).
A minimálbér emelkedése miatt nőtt a bevételi értékhatár és az adómentes jövedelemrész is, ugyanakkor a járulékok minimális alapja is magasabb lett. Egyéni vállalkozóknál a szociális hozzájárulási adó minimális alapjánál 2026-tól már nem kell alkalmazni a korábbi 112,5%-os szorzót (NAV 100. számú információs füzet).
Hogyan működik az átalányadó? A számítás lépései
1. A bevételből levonod a költséghányadot
A költséghányad nem a bejelentett tevékenységtől, hanem attól függ, milyen tevékenységből származik ténylegesen a bevételed – ezt az általad kiállított bizonylatok mutatják.
- 45%: minden tevékenység, amely nem tartozik a 80%-os vagy a 90%-os körbe. A NAV példájában ilyen a grafikai tervezés.
- 80%: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben ÖVTJ-kóddal felsorolt ipari, mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységek. A NAV példái között szerepel az építőipari kivitelezés, a fodrászat, a szépségápolás, a gépjárműjavítás, a vendéglátás és a taxis személyszállítás.
- 90%: kizárólag kiskereskedelmi tevékenység (a vendéglátás kivételével).
Ha nem vagy biztos benne, melyik kulcs vonatkozik rád, azt a tevékenységed ÖVTJ-kódja alapján a könyvelőd vagy a NAV tudja megerősíteni.
2. Megkapod az átalányban megállapított jövedelmet
Átalányban megállapított jövedelem = vállalkozói bevétel × (100% − költséghányad)
45%-os költséghányadnál tehát a bevétel 55%-a, 80%-nál a 20%-a, 90%-nál a 10%-a számít jövedelemnek.
3. Az adómentes rész után nem fizetsz szja-t
Az átalányban megállapított jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes: 2026-ban ez 1 936 800 forint. Ha év közben kezded a vállalkozást, ezt az összeget nem kell arányosítani (NAV 100. számú információs füzet).
Ebből következik, hogy 2026-ban szja-t nem kell fizetni, ha az éves bevétel legfeljebb
- 3 521 455 forint 45%-os költséghányadnál,
- 9 684 000 forint 80%-os költséghányadnál,
- 19 368 000 forint 90%-os költséghányadnál.
Fontos: ez a személyi jövedelemadóra vonatkozik. A járulékokat főfoglalkozású vállalkozóként ettől függetlenül fizetned kell (lásd lent).
4. Az adómentes rész fölötti jövedelem után 15% szja-t fizetsz
Az adóköteles rész az összevont adóalap része, így a feltételek teljesülése esetén érvényesítheted rá a családi kedvezményt, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy az anyák kedvezményeit is.
5. Kiszámítod a járulékokat
A társadalombiztosítási járulék (18,5%) és a szociális hozzájárulási adó (13%) alapja az adóköteles átalányjövedelem – az adómentes rész nem képez járulékalapot. Főfoglalkozású egyéni vállalkozóként azonban havonta legalább a minimálbér (2026-ban 322 800 forint) után fizetned kell mindkettőt. Ha a személyesen végzett fő tevékenységed legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, a minimum a garantált bérminimum (373 200 forint).
| Havi minimum | Minimálbér alapján | Garantált bérminimum alapján |
|---|---|---|
| Tb-járulék (18,5%) | 59 718 Ft | 69 042 Ft |
| Szociális hozzájárulási adó (13%) | 41 964 Ft | 48 516 Ft |
| Összesen havonta | 101 682 Ft | 117 558 Ft |
| Összesen egy évre | 1 220 184 Ft | 1 410 696 Ft |
A havi alapot a NAV által leírt „göngyölítéses" módszerrel kell megállapítani: negyedévente összeadod az év elejétől szerzett adóköteles jövedelmet, levonod a korábbi negyedévekben már figyelembe vett járulékalapot, és elosztod a hónapok számával. Ha ez kevesebb a minimumnál, a minimum után fizetsz.
Számpéldák 2026-ra
Az alábbi példák egyszerűsítenek: egész évben, egyenletes bevétellel működő, főfoglalkozású egyéni vállalkozót feltételeznek, akinél a minimálbér az irányadó járulékminimum, és aki semmilyen kedvezményt nem érvényesít. A valós összeg ettől eltérhet.
1. példa: 7 millió forint éves bevétel, 45%-os költséghányad
Ez a NAV tájékoztatójában is szereplő példa.
- Átalányban megállapított jövedelem: 7 000 000 × 55% = 3 850 000 Ft
- Adómentes rész: 1 936 800 Ft
- Adóköteles rész: 3 850 000 − 1 936 800 = 1 913 200 Ft
- Szja (15%): 286 980 Ft
- Az adóköteles jövedelem egyik negyedévben sem éri el a minimumot, ezért a járulékokat egész évben a minimálbér után kell fizetni: tb-járulék 716 616 Ft, szociális hozzájárulási adó 503 568 Ft.
- Összes éves teher: kb. 1 507 164 Ft, ami a bevétel mintegy 21,5%-a.
2. példa: 15 millió forint éves bevétel, 45%-os költséghányad
- Átalányban megállapított jövedelem: 15 000 000 × 55% = 8 250 000 Ft
- Adóköteles rész: 8 250 000 − 1 936 800 = 6 313 200 Ft
- Szja (15%): 946 980 Ft
- A járulékalap itt éves szinten az adóköteles jövedelem (6 313 200 Ft), mert az meghaladja a minimumot: tb-járulék 1 167 942 Ft, szociális hozzájárulási adó 820 716 Ft.
- Összes éves teher: kb. 2 935 638 Ft, a bevétel mintegy 19,6%-a.
3. példa: ugyanez 80%-os költséghányaddal
Ha a 15 millió forintos bevétel 80%-os körbe tartozó tevékenységből (például fodrászatból) származik:
- Átalányban megállapított jövedelem: 15 000 000 × 20% = 3 000 000 Ft
- Adóköteles rész: 3 000 000 − 1 936 800 = 1 063 200 Ft, szja: 159 480 Ft
- A járulékok a minimum szerint: 1 220 184 Ft (fodrászatnál a garantált bérminimum is irányadó lehet, akkor többet)
- Összes éves teher: kb. 1 379 664 Ft, a bevétel mintegy 9,2%-a.
Kinek lehet jó az átalányadózás?
Az átalányadó akkor előnyös, ha a tényleges költségeid kisebbek a levonható költséghányadnál. Ha például grafikusként vagy más, a 45%-os körbe tartozó szellemi szolgáltatást nyújtó vállalkozóként a valós költségeid a bevételed 10–20%-át teszik ki, az átalányadózás jellemzően kedvező, és az adminisztrációja is egyszerű.
Kevésbé lehet jó, ha
- magasak a tényleges költségeid: ha például egy 45%-os körbe tartozó tevékenységnél sok anyagot, alvállalkozót vagy drága eszközt kell vásárolnod, a vállalkozói szja-ban a tényleges költségeidet számolhatnád el;
- a bevételed a határ közelében van: ha az éves bevétel túllépi a 38 736 000 forintot, az átalányadózásra való jogosultság visszamenőleg, az év elejétől megszűnik, és a teljes évre a vállalkozói szja szabályai szerint kell adóznod – részletes költség- és bevételi nyilvántartással (NAV 100. számú információs füzet);
- nagyobb beruházást tervezel, amelynek költségét vagy értékcsökkenését érvényesíteni szeretnéd.
A választás előtt érdemes a könyvelőddel mindkét adózási módot (átalányadó és vállalkozói szja) végigszámolni a saját várható bevételeddel és költségeiddel. A számításhoz jó alap, ha van egy reális cash flow-terved a következő 12 hónapra.
Hogyan választhatod az átalányadózást 2026-ban?
- Új egyéni vállalkozóként a NAV-hoz történő bejelentkezéskor jelezheted, hogy átalányadózó leszel. A NAV szerint ez a Vállalkozói Ügysegéden keresztül tehető meg.
- Katás egyéni vállalkozóként a T101E adatlapon jelentheted be az átalányadózást.
- Vállalkozói szja-t alkalmazó egyéni vállalkozóként a 2026-os évre a 2025-ös személyijövedelemadó-bevallásodban (25SZJA) jelezhetted, amelyet 2026. május 20-ig kellett benyújtani.
Az átalányadózás csak a teljes egyéni vállalkozói tevékenységre választható. Ha megszünteted, vagy a jogosultságod megszűnik, a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatod újra (NAV 100. számú információs füzet).
Mikor és mit kell befizetni és bevallani?
- Szja-előleg: negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig. Amíg az év elejétől számított átalányjövedelmed nem haladja meg az 1 936 800 forintot, előleget nem kell fizetned.
- Tb-járulék és szociális hozzájárulási adó: havi bontásban, negyedévente a 2658-as („58-as") bevallásban kell bevallani, és a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.
- Éves szja-bevallás: az adóévet követő év május 20-áig.
- Nyilvántartás: ha nem vagy áfa-levonásra jogosult, elég a bevételi nyilvántartás, de a költségszámlákat az elévülésig meg kell őrizned.
Egy fontos kivétel: ha a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki rád, az átalányadózásra való jogosultságod megszűnik.
Mellékfoglalkozásban és nyugdíjasként
- Heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tagozatos tanulmányok mellett: a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót a ténylegesen szerzett adóköteles jövedelem után fizeted, nincs minimum. Amíg az átalányjövedelmed nem haladja meg az 1 936 800 forintot, nem kell ilyen befizetést teljesítened, a negyedéves 58-as bevallást azonban ekkor is be kell nyújtanod.
- Saját jogú nyugdíjasként: főszabály szerint sem tb-járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem fizetsz, és 58-as bevallást sem kell benyújtanod (az anyák kedvezményét érvényesítőkre külön szabály vonatkozik).
Áfa: az átalányadózástól független kérdés
Az átalányadózás a jövedelemadóról szól; az áfa külön kérdés. Ha az éves bevételed nem haladja meg az alanyi adómentesség határát, választhatod az alanyi áfamentességet. A NAV tájékoztatása szerint ez a határ 2026-ban 20 millió forint, 2027-ben 22 millió, 2028-ban 24 millió forint lesz (NAV, 2025. 12. 10.). Vagyis egy 25 millió forintos bevételű átalányadózó még az átalányadózás határa alatt van, de az alanyi áfamentesség határa fölött.
Gyakori kérdések
Mennyi az átalányadó 2026-ban?
Az adóköteles átalányjövedelem után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. Adóköteles az a rész, amely meghaladja az 1 936 800 forintos adómentes összeget. Ehhez jön a 18,5% tb-járulék és a 13% szociális hozzájárulási adó, főfoglalkozásban havi minimummal.
Meddig lehet átalányadózó 2026-ban?
Amíg az éves vállalkozói bevétel nem haladja meg a 38 736 000 forintot (kiskereskedelemben a 193 680 000 forintot). Év közbeni kezdésnél vagy szüneteltetésnél ezeket a határokat időarányosan kell figyelembe venni.
Mennyi bevételig nem kell szja-t fizetni átalányadózóként?
45%-os költséghányadnál 3 521 455 forint, 80%-nál 9 684 000 forint, 90%-nál 19 368 000 forint éves bevételig. Járulékot főfoglalkozásban ettől függetlenül fizetni kell.
Kell-e járulékot fizetni, ha nincs bevételem?
Főfoglalkozású egyéni vállalkozóként igen: havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) után. Kivétel például a szüneteltetés vagy a táppénz ideje; a részleteket a NAV 100. számú információs füzete írja le.
Mi történik, ha év közben túllépem a bevételi határt?
Az átalányadózásra való jogosultság az év elejéig visszamenőleg megszűnik, és a teljes évre a vállalkozói szja szabályai szerint kell adóznod. Ilyenkor pótolni kell a részletes nyilvántartást is.
Összefoglalás
Az átalányadó 2026-ban kedvezőbb lett: a legalacsonyabb költséghányad 45%-ra nőtt, az adómentes jövedelemrész 1 936 800 forint. Annak éri meg leginkább, akinek a tényleges költségei alacsonyak, és akinek a bevétele biztonságosan a 38 736 000 forintos határ alatt marad. A döntés előtt számold végig a saját számaiddal mindkét adózási módot – a járulékminimumot is beleértve –, és a végleges döntést a könyvelőddel hozd meg, mert az egyéni körülményeid (tevékenységi kód, foglalkoztatási helyzet, kedvezmények) jelentősen befolyásolják az eredményt.